MENÜ
 

Kodály Zoltán népzenekutatói munkássága zeneszerzői tevékenységével párhuzamosan, azt megtermékenyítve bontakozott ki már 1905-től. Később pedig zenepedagógiai elgondolásaiban is fontos szerep jutott a népdaloknak.

Felismerte, hogy a magyar népzene igazi valója csak az eredeti forrásokból, a nép ajkáról ismerhető meg. Első gyűjtőútjai gyermekkora helyszínére, az első öntudatlan, de mélyen ható népdalélményeket adó Galánta környékére vezettek. Ennek eredményéből közölt válogatást már 1905-ben az Ethnographia című szakfolyóiratban. „A magyar népdal strófaszerkezete” című doktori disszertációját 1906-ban védte meg.

Bartók Béla is ebben az időben kezdett érdeklődni a népzenegyűjtés iránt. Felosztották egymás között a feladatokat. Kodály elsősorban a magyar nyelvterület északi határvidékeit járta be, de 1910-től Erdélyben is járt többször, sőt 1914-ben a bukovinai székely falvakban is gyűjtött. A gyűjtés során felismerték az összehasonlító munka fontosságát is: a szomszédnépek vonatkozásában elsősorban az eltérő sajátságok megállapítását, majd jóval később a rokon népek népdalaival való közös vonások feltárását. 

1906 végén adták közre első népdal harmonizálásaikat, hogy a népdalt a zeneileg műveltebb rétegek körében népszerűsítsék. Kisebb folyóirat közlemények, tanulmányok után nagyszabású tudományos közreadásra csak az 1910-es években, elegendő anyag összegyűjtése után gondolhattak. Az anyag zenei rendezéséhez alkalmas szempontokat kellett kidolgozni. Ehhez a finn Ilmari Krohn rendezési elveit vették alapul. A Kisfaludy Társasághoz 1913-ban benyújtották Az Új Egyetemes Népdalgyűjtemény tervezetét, melyet Kodály fogalmazott meg. A támogatás hiánya és a közben kitört világháború azonban lehetetlenné tette a terv megvalósítását. Kodály néhány alapvető fontosságú tanulmánnyal gazdagította a következő években a népzenetudományt.

A trianoni határok sajnos a népzenei szempontból legértékesebb területeken végzett gyűjtőmunkát tették lehetetlenné. Ez is arra késztette a két zene-folkloristát, hogy Kodály bevezetőjével megjelentessék az Erdélyi magyarság. Népdalok című gyűjteményt 1923-ban. Kodály nem adta fel azonban a népdalgyűjtő falujárást sem: időről időre, főként a Dunántúlon gazdagította gyűjteményét, egészen 1950-ig. 

1934-től Bartók Béla a Magyar Tudományos Akadémián a népdallejegyzések revideálásával és a gyűjtemény rendezésével foglalkozott. Kodály a történeti anyag felkutatását vállalta a régi kiadványokban és kéziratokban. Ebben is megnyilvánult különböző tudósi egyéniségük. Általánosságban így jellemezhetjük: Bartók inkább földrajzi értelemben (tehát más népek folklórja felé) tágította gyűjtőkörét, míg Kodály történeti vonatkozásaiban akarta feltárni népzenénk gyökereit. Nagyszabású tanulmánya, A magyar népzene 1937-ben az addigi, munkatársak által is gazdagított gyűjtésekre, továbbá történeti és nemzetközi anyagokra alapozva ad átfogó képet népzenénkről.

Bartók távozása (1940) után Kodály folytatta a népzenei összkiadás előkészítésének munkáját az MTA keretében. Ehhez munkatársakat keresett és 1951-ben már meg is jelent Kerényi György szerkesztésében a Gyermekjátékok című kötet. Ehhez és az alkalomhoz kötött dalok 1967-ig megjelent köteteihez Kodály Zoltán írt előszót. Az MTA Népzenekutató Csoportja azonban hivatalosan csak 1953-ban alakult meg. Fő feladatként a Magyar Népzene Tára szerkesztését, kiadását, s ehhez a gyűjtés folytatását jelölték meg. A Zeneművészeti Főiskolán 1951-ben megalakult Zenetudományi Tanszak keretében népzenekutatók képzése is folyt Kodály vezetésével a szakember utánpótlás biztosítására.

Kodály Zoltán, s vele a magyar népzenetudomány nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredményei nyertek elismerést azzal, hogy Kodályt a Nemzetközi Népzenei Tanács (International Folk Music Council) elnökévé választották (1961), s 1964-ben Budapesten tartották az IFMC konferenciáját. 

 

Ajánlott irodalom (válogatás):

Kodály Zoltán népzene-tudományi írásai a Visszatekintés II. és III. kötetében. Szerk.: Bónis Ferenc. Budapest: Argumentum, 2008.

Kodály Zoltán: A magyar népzene. A példatárt szerk.: Vargyas Lajos. Budapest: Zeneműkiadó, 1969.

Paksa Katalin: Kodály Zoltán és a Magyar Népzene Tára. In: Bónis Ferenc (szerk.): Erkel Ferencről, Kodály Zoltánról és korukról. Magyar Zenetörténeti Tanulmányok 8. Budapest: Püski, 2001. pp. 237-256.

Pávai István (szerk.): A népzenekutató Kodály Zoltán. Egy kiállítás képei és dokumentumai. Budapest: Hagyományok Háza, 2008.

Szalay Olga: Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2004.

Szalay Olga és Rudasné Bajcsay Márta (szerk.): Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtése. Magyar Népköltési Gyűjtemény XV. kötet. Budapest: Balassi Kiadó–Magyar Néprajzi Társaság, 2001.

Tari Lujza: Kodály Zoltán, a hangszeres népzene kutatója. Budapest: Balassi Kiadó, 2001.

Vargyas Lajos: Kodály, a tudós. In: Bónis Ferenc (szerk.): Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence emlékezete. Magyar Zenetörténeti Tanulmányok. Kecskemét: Kodály Intézet, 1992. pp. 16-21. A kötet megvásárolható a Kodály Intézetben. A megrendelés részleteiről itt olvashat.

Vikár László: Kodály Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának igazgatója. In: Bónis Ferenc (szerk.): Kodály Emlékkönyv 1997. Magyar Zenetörténeti Tanulmányok sorozat 7. Budapest: Püski, 1997. pp. 113-117.

Az LFZE Kodály Intézet honlapjáról (www.kodaly.hu) hivatkozva.

Eseménynaptár

HKSzeCsPSzoV

A Kodály HUB-ról

A Kodály HUB a világ bármely pontjáról elérhető, nyilvános on-line tudásközpont, mely a kodályi zenepedagógia elveit követő szakmai anyagokat kínál az élményalapú ének-zene tanításhoz. Leíró részei a kodályi zenepedagógiában történő tájékozódást segítik, a regisztráció után elérhető interaktív funkciók pedig a tudásmegosztást, az énektanárok közösségépítését szolgálják. A Zenegyűjtemény egy kereshető adatbázis, mely zenei anyagokat (dalokat, zenehallgatási anyagokat, stb.) tartalmaz. Minden dalhoz tartozik egy  közel 60 szempont szerinti elemzés, mely az alapvető zenei jellemzők mellett abban is orientál, hogy milyen életkorban, milyen alkalomra, milyen életkorú gyermekek számára, milyen zenei elem megtanítására alkalmas egy adott dal. A dalok többségéhez egy játékleírás is kapcsolódik, a feltöltést végző pedagógus saját alkotása, mely a dal játékos megtanítását szolgálja. A Közösséghez történő csatlakozás az országban tanító kollégákkal történő kapcsolatfelvételt, információcserét szolgálja. Az Eseménynaptár zenepedagógiához kapcsolódó hazai szakmai eseményeket tartalmaz.

Az oldal folyamatosan bővül, és minden felhasználót arra biztatunk, hogy saját gyakorlatában bevált anyagait bátran ossza meg a közösséggel és töltse föl azokat a Zenegyűjteménybe.

Ez a verzió kifejezetten a magyar énektanárok számára készült magyar nyelvű változat. A teljes világot lefedő angol nyelvű verzió a https://kodalyhub.com oldalon érhető el, angolul beszélő kollégáknak javasoljuk, hogy ide is regisztráljanak!

 

Kapcsolat

Elérhetőségek:
Tel.: +36 (76) 481 518
Email: kodalyhub@kodalyhub.com

Amennyiben technikai problémát tapasztal, kérjük írjon a következő címre:
support@kodalyhub.com

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézete
6000 Kecskemét, Kéttemplom köz 1., Hungary
https://kodaly.hu

A Kodály HUB a "Kodály HUB - Sing, Learn, Share" c. Erasmus+ Stratégiai Partnerségi projekt keretében, az Európai Unió Erasmus+ programjának támogatásával jött létre. Az oldal fenntartásához az NKA és az EMMI "Mindennapos éneklés" programja nyújt támogatást.